Trilok Gurtu 1951-ben született Bombay-ban, zenész családban. Édesanyja ünnepelt énekesnő, édesapja ismert szitárművész volt. Ő maga hat éves kora óta zenél, de a világ csak 1976-ban ismerte meg, amikor Amerikába ment és először Charlie Mariano, majd Don Cherry zenekarával lépett fel. 1988-ban John McLaughlin-nal való találkozása meghatározó volt számára, évekig a McLaughlin Trio meghatározó tagja lett.

A lemez Kiss Anna jóvoltából került a kuckóba.

John Mayall és a Bluesbreakers esetében már 1969-ben is volt miből válogatni. Ez a válogatás az 1964-68 között készült felvételekből készült, melyeken olyan gitárosok is muzsikáltak mint Eric Clapton vagy Peter Green.

A számok:

1.Mr. James
2.Blues City Shake Down
3.They Call It Stormy Monday
4.So Many Roads
5.Looking Back
6.Sitting In The Rain
7.It Hurts Me Too
8.Double Trouble
9.Suspicions (Part 2)
10.Jenny
11.Picture On The Wall

Tömörítés/Bitrate: 192 kb/s
Letöltés/Download:
[ Gigasize ]
[ File-Upload ]
Jelszó/Password: levente

Néhány napja esett szó - Guiness rekord Vivaldi lemeze kapcsán - Nigel Kennedy hegedűművészről. Azt azonban nem említettem, hogy Nigel a komolyzene mellett szinte minden műfajban igyekszik maradandót alkotni. Ezen a lemezen egy lengyelországi zsidó fiatalemberekből álló Krakkói klezmerzenekar, a Kroke Band vendégeként hegedül. Nigel néhány éve Krakkóban él, ahol a Filharmónia művészeti igazgatója, s felesége is lengyel. Aki szereti az úgynevezett világzenét, annak biztosan tetszeni fog az album.

Jimmy Rogers 1924-ben született a Mississippi menti Ruleville-ben, de már korai gyermekkorában Memphisbe költöztek. Előbb szájharmonikán, majd gitáron kezdett játszani, s e hangszer mellett meg is maradt élete végéig. Az ötvenes évek elején Muddy Waters zenekarában játszott, majd szólóban dolgozott. A hatvanas években kiszorult a zenei piacról, majd a hetvenes évek végén ismét Waterssel turnézik. A nagy visszatérést 1997-ben a Jimmy Rogers All Stars Blues Blues Blues album jelenthette volna, ám a lemez felvételei közben Rogers elhunyt. Így az album is csak két év múlva, 1999-ben jelenhetett meg.
A szereposztás csodálatos:

01. Blow Wind Blow - (featuring Jeff Healey)
02. Blues All Day Long - (featuring Eric Clapton)
03. Trouble No More - (featuring Mick Jagger/Keith Richards)
04. Bright Lights Big City - (featuring Taj Mahal)
05. Ev'ry Day I Have The Blues - (featuring Lowell Fulson)
06. Sweet Home Chicago - (featuring Stephen Stills)
07. Don't Start Me To Talkin' - (featuring Mick Jagger/Keith Richards)
08. That's All Right - (featuring Eric Clapton)
09. Ludella - (featuring Taj Mahal)
10. Goin' Away Baby - (featuring Mick Jagger/Keith Richards)
11. Worried Life Blues - (featuring Stephen Stills)
12. Gonna Shoot You Right Down (Boom Boom) - (featuring Robert Plant/Jimmy Page/Eric Clapton)

Tömörítés/Bitrate: 320 kb/s
Letöltés/Download: [ Rapidshare Part1 Part2 ] [ Mediafire Part1 Part2 ]
Jelszó/Password: levente

Cesaria Evora 1941-ben született a Zöldfoki-szigetek Cape Verde nevű szigetén, s bár első lemeze 1962-ben jelent meg Hollandiában, ő a szigeteket életében először 1985-ben hagyta el, második nagylemezének Portugáliai felvétele céljából. Azóta viszont többször bejárta a volágot - nálunk is egyre többször megfordul - és mára már ő a szigetek legfontosabb exportcikkje.
A dalok melyeket előad, a helyi blues , a morna dalai.

Nora Jean Bruso amerikai énekesnőről hivatalos életrajza alapján annyit lehet tudni, hogy a Mississippi-deltában fekvő Greenwood-ban látta meg a napvilágot. Hogy mikor, az a hölgyek vonatkozásában akár lényegtelen is lehet. Szülővárosa és környéke a blues egyik központja, így hát ő sem tehetett mást: nagyon korán énekelni kezdett, első pénzt hozó fellépésére hat éves korában került sor. A pénzre a családnak valószínűleg igen nagy szüksége is lehetett, hiszen 11 fiú- és 4 leánytestvérrel áldotta meg őket az Úr. Énekesi karrierje azonban nem otthon, hanem 1976-ban Chicagoban vette kezdetét. Lényeg azonban az, hogy e karrier megkezdődött, s így most mi is gyönyörködhetünk előadásában.

Néhány napja Don McLean American Pie című albuma kapcsán emlékeztem meg arról, hogy a címadó szám tulajdonképpen Buddy Holly halála kapcsán állít emléket a "napnak, amikor a zene meghalt".
S ha már Buddy Holly, eszembe jutott egy másik, emlékére írt dal: a Tribute to Buddy Holly, és annak előadója, a kevéssé ismert Mike Berry.
Berry, aki 1942-ben Michael Hubert Bourne néven született, angol televíziós színész. A hatvanas években a nagy varázsló Joe Meek producer szárnyai alá vette és elindította az énekesi pályán is.
Az album, mely az adott időszak felvételeiből készült válogatás, szerintem a Buddy emlékére írt dal kivételével ma már lényegében múzeumi darab.

1966. augusztus 5-én megjelent a négy gombafejű hetedik, Revolver című albuma, a korszak, és minden idők egyik legjobb nagylemeze. A borítót a német származású basszusgitáros, a beatle-k nagy barátja, Klaus Voorman készítette.

A mandinka herceg Salif Keta és a zöld-foki-szigeteki mezitlábas díva, Cesaria Evora duettjét csak előzetesnek szánom, hiszen mindkettőjükkel adós vagyok a kuckóban.
A klipet különösen ajánlom a velencei Tóthék figyelmébe.

Nem tudom ti hogy vagytok vele, én nagyon szertem a filmzenéket. Különösen azoknak a filmeknek a zenéit, melyeket szívesen megnézek újra és újra. A zene meghallgatásakor fel-felvillan előttem a film egy-egy jelenet, képe,hangulata.
Minden idők egyik legnépszerűbb és legsikeresebb alkotása, amely érdekes módon osztatlan elismerést aratott a kritikusok körében is, a George Roy Hill rendező által készített A nagy Balhé (The Sting) című film, amelyet hét Oscar, többek között a legjobb filmért járó díjjal is jutalmaztak.
A kitűnő vígjáték az 1930-as évek Amerikájában játszódik, ahol egy piti bűnöző (Robert Redford), és egy profi szélhámos (Paul Newman) állnak bosszút a gyűlölt bankáron (Robert Shaw). Megszervezik és végrehajtják a „nagy balhét”, a filmtörténet egyik legkáprázatosabb, legnagyobb átverését.
És a zene nagyon stílszerű.